A szerelem gyűrűje

Mit jelentesz nekem? Mindent, amit szavakkal még elmondani sem lehet ebben a jelen pillanatban. Az ágyamnak szélén ülök, Téged kereslek magamban a reggeli ébredésemkor. Itt vagy velem, szólok Hozzád, kérdezek Tőled, de a szívem válaszol helyetted, mert Te ott élsz mélyen bennem! A szemeidnek ragyogásában mindent elrejtettél, szavaid, mint kesztyű a kézre olyan bársonyos finomsággal simul hozzám! A vágyaink minden érintésükkel kényeztetnek bennünket. Az érzékiségnek érzése újra az egekbe repít!

Kezeden a bőröd bársonyának egyedi rajzoltát látom, ami megérint engem és álmokba ringat, mint mesét álmodó kicsi gyermeket egy Anyai- oltalom az éjszaka elérkezésének pillanatában. Az ablakomhoz lépek, Téged hívlak most is a lelkemmel, nem vagy itt, de Szíved egy napon újra hazatér hozzám! Az utcának csendje szinte vallomásként szól a szívem felé, ebben a halk suttogásban is a hangodnak lágy dallamát érzem, ugye tudod, hogy így is megérintesz engem? Érezlek, akarlak!

Telefonomra pillantok, felhívnálak, hogy halljam hangodnak megnyugtató dallamát. Megnyugtatsz, érzéseink szerelmes óceánján hajózom. A kikötőt keresem,  a szárazföldet, hol partot érek, és végleg hazaérkezem. Ez a sziget a Szíved, a ragyogó égbolt a lelked. Pillanataink egy másodperc múlva már emlékké érnek, így festenek Örök- színeket a szerelmünk templomának ajtajára. Belépni kell ide, a szerelem Angyala vár bennünket! Gyűrűjét adja felénk. Egyiket Neked, egyiket Nekem, hogy végre hozzám hazaérkezzél! Egymásba olvadjunk és így jussunk át az Örökkévalóságnak hídján!