Lélekben együtt

Dédelgetett álmainkat mélyen magunkba rejtve őrizzük. Elrejtettük egykoron szívünknek legtitkosabb szegletébe. Emlékeinkkel őrizzük, óvjuk, talán még az életünknél is jobban, vajon miért? A választ csak a Szívünk dobbanása, egyedi lüktetése adja meg számunkra. Boldognak lenni egy kivételes állapot! Kikövetelni nem lehet, kiérdemelni annál inkább lehetséges! Ez egy kegyelmi pillanat! A mély hallgatásban a csend újra kinyújtja a kezét és már nem követelőzik akarnok módon, csupán érintésével szeretetet adni akar felénk.

A lélek erre önmaga rezdülésével felel, vagyis érzelmi állapotát újra az égnek boltozatáig emeli fel. A harmóniában életre kelt emlékek végtelen folyamata egy eddig sosem volt pillanatként új arcot ölt. Egyedül lenni jó, de ennek ellenére keresünk, mert érezni akarunk. Azt a lelket, aki számunkra az egyetlen! Ilyenkor számvetést készíthetünk jelen önmagunkról, a múltunk sosem feledhető emlékeiről és mindenről, ami belőlünk született újjá vagy éppen öröklétűvé.

Egyedül lenni sokáig egy próbatétel is egyben, mert hosszú idő után a magány szele érinti arcunkat, ajtónkon kopogtat! Egy teljes egésznek csak nagyon ritkán érezheted Magad. Ilyenkor a lélek már nem kérdez sem mástól, sem önmagától. Befelé figyel a szíve felé, hallgatózik és vár. Hallgatásba burkolózik a belső táj és a szívünk, mint lebukó Nap a horizont felett, aki egyedi színeit mutatja éppen felénk! Érezni akarunk mélyen és igazán és ezért kutatunk- keresünk valakit, akit önmagunknál is jobban szerethetünk! Keressük Őt szüntelen!

Belső magányunk kapujában állva már megszoktuk elmúló napjaink árnyékának egyedi rajzolatát. Nem kelt bennünk idegennek ható, ismeretlenül szokatlan érzéseket ez a pillanat. Találkozási pontok voltak, vannak és lesznek is az életben. Minden út önmaga válaszát keresi, de leginkább saját- Önmaga tükörképét, amiben szerelemre talál. Lélekben érezni valakit egy felemelő pillanat! Szívünkkel látni Őt egy megrendítően egyedi villanás ebben a halandó lét- Időben. Ilyenkor az elmúló Idő is lelassul egyre jobban és szinte megáll.

Amikor jelen van a szívünk és a lelkünk egy másik léleknek egyedi energiájával, akkor kel életre az a szó, amire mindig is vártunk életünk során: szerelem! Mi is a szerelem? – kérdezed, de már tudod a választ! A válaszban már benne van minden: múlt, jelen és a jövő. A szeretetnek a szerelem egy magasabb rezgése, ami utánozhatatlan! Egyszerre érezve, bárhol is legyél, egy és ugyanaz, de magját tekintve egyedülállón csodálatos, mert Te magad vagy! Az a valaki, akiben a Napnak sugara fényt bontott ki és lelki- együttlétet lobbantott lángra pillanatok alatt!