Álmok és érzések

Álmot látni csak a lélek mélyén lehet. Mesék és érzések, amik hatással vannak érzékeny lelkedre. Szíved gyermeki tisztaságával vár és kérdezni akar, de mégsem teszi. Kivár, türelemmel, mint téli estéken az ébredő hajnalnak lobbanni akaró fénye. Vágyaid Benned élnek, vigyázod őket, óvód és félted. Titkaidat magadba zártad és így kalandozol lényed egyedi- belső világában. Ösvényedet járod, azt az utat, amit szíveddel választottál. Tétova nappalok és élettel teli éjszakák után. Szerelmes voltál valaha igazán? Miért nem mesélsz többet belső magányodról? Mitől félsz?

Itt vagyok, vigyázlak és féltelek.

Álmomat- Hitemet adom Neked, minden érdek nélkül: önzetlen szeretetem minden érintése a lelkedet akarja. Szemeidben minden ott van, ami Te vagy itt és most maradéktalanul, ebben a megtisztulásra váró pillanatban. Érinteni akarlak, érezni illatodnak hűvös, de érzékien ható vágyát. Magamhoz ölelnélek, de még várom a jelet, melyben igazán közel léphetek Hozzád. Magamba fogadlak és elringatlak szívemmel. Érzed ezt a csodálatos és lágy érintést, ami a hajadon végigsimít? Sosem élted még át ezt a csodálatosan meghitt pillanatot, igaz?

Mindig reménykedtél, hogy viszonozzák szerelmednek minden csodáját. Szemeidben lángra lobbant a tűz, amitől lelked őrtüzeket éleszt fel egy elmúló éjszakán. Csend ölel át mindkettőnket, hirtelen eltűnőben vannak régi fájdalmak, sebeink már nem fájnak annyira. Gyógyulásom és ikonom vagy, lélekben,- szívben. Előttem állsz, a szívednek kapuját szélesre tárva magadhoz szólítod szívemet. Hozzád lépek, átölellek. Magamba rejtelek. Érezlek! Szívemnek néma és szerelmet valló dobbanása lettél. Itt élsz mostantól bennem. Mélyen a szívemben, ahol mindig is vártalak.