Lelked ölelése

Ölelni vágysz minden pillanatodban. Érezlek, ébredsz bennem, mint őrtüzek egy éjbe hajló novemberi éjszakán. Várakozok és egy azon pillanatomban vágyakozom Éretted! Hiányzol lelkemnek Kék- madara! Bennem és Benned egyszerre ölelkezik az elmúló és a halandó pillanat, minden érzésünk a lelkünknek ablakában megpihenve várakozik és figyel ránk. Minden egyszerre reményteli és érzésekkel átitatott, mint hűvös hajnalon egy ragyogó, ébredni akaró Napsugár. Érezlek és szólítalak!

Figyelj rám és halld meg hangomat! Ébredéseddel lobbants felém Örökkévaló emlékeket. Boldogságoddal építsd meg kettőnk közös álmát és engedd szabadon szállni lelkedben éledő érzéseidet. Szállj végre szabadon Lélek- madár! Elmúló évek apró sziluettjei között sétálunk, így emlékezve mindenre, ami megtörtént, és ami megtörténhetett volna egykoron. Nincs bennünk ma már olyan érzés, ami hiányt rajzolna szívünknek falára. Egy ütemre dobban szívünknek harangja.

Elmúló pillanatok erdejében sétálunk, létünk szerelmével éljük át az Örökkévalót! Boldogságunknak dallamában az Angyalok lejtenek hajnali táncot. Velük kel életre minden emlékünk, amit a múltban felejtettünk és szívünknek oltárán hagytunk. Mondd, ez már az Álom- világ vagy éppen szerelmünk kertjének édeni illata, amely belengi és megérinti mélyen a szívünket? Mi ez a csodálatosság?Szerelmünk óceánjának hullámai vallanak őszinte szavakat felénk. Ők már ismerik szívünk legmélyebb rejtekét.