Hiszek Benned

Hiszek Benned! Hiszek és várok türelemmel Feléd csodás, eddig ki nem mondott szavakat. Türelmet adok lelkednek, amiben újra felépítheted egykori önmagad. Hittel élsz bennem és mély érzésekkel. Vágyak övezte utakon jársz és kelsz velem minden pillanatodban. Élsz, remélsz és újra bízol! Álmot- álmodunk ketten egy meghitt pillanatnak ragyogó fényében!

Vártalak és reméltelek szívemnek hűvössé lett kapujában és végül megérkeztél hozzám! Szívednek új nevet adtam, lelkedet a csillagokig emeltem, egy igazzá lett Angyallá lettél lelkemnek legmélyén. Itt őrizlek Téged minden érzelmeddel, gondolatoddal és emlékeddel együtt, szívemnek elzárt kertjében. Önmagamnak fényében a Teremtő Isten felé, kérve Őt: vigyázzon ránk! 

A születéseddel egy időtlenből elindult, de halandó létedet felvállalni akaró csillagfény lettél. Emlékeidben őrzöd elmúlni látszó, de öröklétű  lényed legmélyebb magjait. Pillanatokban éled meg mindazt, amit a szívedben rejtegetsz, és örömmel átadni akarsz lelkem felé. Érints meg halkan és csendben, kedves. Hidd el nekem, hogy ezt nem hallja más, csak Te és Én.

Ketten vagyunk- e csodálatosságnak ébren megálmodott, ragyogó mezején. Hinni annyit jelent, hogy vallomást teszel az Örökkévaló felé! Szerelmet adni csak önzetlen szívvel lehet akkor, amikor a lélek már önmaga tavának ragyogóan tiszta, feszes víztükrében végleg elmerült. Megtisztulása egy kegyelmi pillanat! Egyszerre ébredés, egyszerre álom. 

Ígérgetések tengerén hajóztál eddig és így érted el a szerelmünknek partját, kerültél az életemnek megfáradt földjére. Életet leheltél újra belém! Csalódott fogadkozások omladozó rejtekéből léptél felém és tetted meg sajátos utadat! A szenvedély és a vágyak sok színben tündöklő halmaza elárasztotta és kitisztította igaz szerelemre váró, érzékeny és tiszta lelkedet.

Bízol, bennem érzem, hallom most is szívednek zajában dobbanni megfáradt, de újra szerelemre vágyó szívedet! A kezem a kezedet érinti, és így a lelkeddel beszélgetek. Szólok Hozzád és újra és újra kimondom csodálatossá lett, szépséges nevedet. Szívemhez hajtod fejed, megpihensz dobbanásának Örökkévaló lüktetésében, tündöklő hófehér Angyal!

Velem vagy, velem voltál és leszel mindig, mint egy ébredő csillagnak sosem múló fénye, ami túlélt már milliárdnyi hajnalt. Hiszek és vallok Hitet mélyen Benned! Hazaérkeztünk egymásnak szívébe, annyira mélyen, hogy itt már az elmúló Idő sem érhet el! Bezártuk együtt az Időnek kapuját!