Menü

Utolsó dobás


A lány ébredés után még az álmainak szobája sarkában kereste elveszett érzéseit. Kereste és kutatta, mert pár nappal ezelőtt eldobta, kivetette magából! Nem kért belőlük! Az érintések és a vágyak már nem voltak harmóniában egymással. Valami végérvényesen elveszett!

Bármit tett vagy cselekedett mindenben a feszült várakozással átszőtt lelki izgalom belső szomorúsága volt jelen. Önmarcangoló gondolatokkal küzdött felébredve a valós világban. Szélmalom harcot vívott önmaga lelkében a múltja felett!

Csalódásainak okát kereste, kutatta és végül megtalálta: túlságosan hitt és remélt egy férfitől szeretetet és tiszta szerelmet! Keserű lett a végső felismerése, hogy minden elveszett és elkerülhetetlen pillanatokká lett lelkének mélyén! Rádöbbent: cselekednie kell!

Az emberi életben a hűtlenség egy aljas dolog! Mindent és mindenkit elárulni, aki a szívűnk belső udvarába él és jelen van? Milyen indok vagy éppen lelki indíttatás kell ahhoz, hogy ezt bárki is megtegye? A kérdések néha, sőt egyre gyakrabban kegyetlenek vagy azzá válnak! 

A szembenézés mindig is egy embert próbáló pillanatoknak lett a végső összegződése! Ilyenkor a lélek még próbál indokot keresni arra, hogy ne tegyük meg azt a lépést, amit már régen meg kellett volna tennünk! Ne mondjuk ki a végső és megmásíthatatlan nemet, amit ki kellett volna mondani!

Reményekkel ébredni minden reggelen lehet. A lélek az, aki minden rossz ellenére bízik továbbra is abban, hogy semmi sem veszett el és porladt el a múltnak mély árkába ennyi hónap után. A szív viszont jéghideggé dermedve már megfagyottan és megsebzetten vérzik minden pillanatában. 

Nézz szembe Önmagad valós és egyetlen egy jelenével, magával az életeddel! Megjártad az ösvényt, megtetted szívednek parancsát: önzetlenül és tisztán Igaz lélekkel szerettél! Jó voltál és mindent adtál önmagadnak tisztaságából? Ugye tudod az igaz választ?

Jóvá lettél életedben, mert Édesanyád erre nevelt Téged! Tiszteled az életet, megbecsülöd ajándékait, mert őszinték és lélekből fakadnak, mint a hegyeknek ős-forrásai. Emlékezz lelkednek szavára: tisztaságot, jót és Szeretetet csak az tud adni önzetlenül Feléd, aki az Igazak útját járja és éli minden pillanatában! Szívének és Lelkének legmélyével!